5 általános sugárzási típus

5 általános sugárzási típus

A sugárvédelmi munkákban 5 fő sugárzási típust különböztetnek meg, és ezeknek a sugárzásoknak a természete fontos szerepet játszik az általuk okozott károsodás mértékében.

(1) Alfa sugarak

Az alfa-sugarak általában a természetes radionuklidokból kibocsátott pozitív töltésű részecskék folyama. Az alfa-részecskék valójában héliummagok. Erős ionizáló képessége, rövid a hatótávolsága, gyenge az áthatoló ereje, és egy papírdarab megakadályozhatja az átjutást. Az alfa-részecskék nem jelentenek külső sugárzási veszélyt az emberi szervezetre, de ha az alfa-részecskék forrása az emberi szervezet létfontosságú szerveibe kerül, az súlyos szervekkárosodást okoz. Ezért figyelmet kell fordítani az alfa-részecskék in vivo ártalmára.

(2) Béta sugarak

A béta sugarak instabil atommagok által kibocsátott nagy sebességű elektronáramok. A béta sugarakat gyakran negatív töltésű elektronoknak nevezik. A béta sugarak bizonyos ionizáló képességgel rendelkeznek, és áthatoló képességük sokkal erősebb, mint az alfa sugaraké, amelyek áthatolhatnak a bőr stratum corneumán és károsíthatják a szövetet. Általában úgy tartják, hogy a béta-sugarak enyhe külső sugárzási veszélyt jelentenek. A béta sugarak teljesen árnyékolhatók néhány milliméter alumíniummal. Bár az emberi szervezetbe jutó béta-sugarak káros hatásai nem olyan nagyok, mint az alfa-részecskéké, mégis ez az egyik olyan kérdés, amelyet figyelembe kell venni a belső sugárvédelemben.

(3) Gamma sugarak

A gamma sugarak radioaktív atommagok által kibocsátott fotonfolyamok. Nem képes közvetlenül ionizálni vagy gerjeszteni anyagatomokat, de a keletkezett másodlagos elektronokon keresztül az anyag atomjainak ionizációját vagy gerjesztését okozza. Ionizáló képessége gyenge, áthatoló képessége erős, ezért áthatoló sugárzásnak is nevezik. Terjedési sebessége vákuumban 3 × 108 m/s, potenciális külső veszélyforrásként a gamma-sugárforrástól jelentős távolságra is komoly károkat okozhat. A károk megelőzése vagy csökkentése érdekében a legtöbb esetben a gamma-sugarakat árnyékolni kell. Belső expozíció esetén azonban a gamma-sugárforrások nem olyan károsak a szervezetben, mint az alfa- vagy béta-sugárzás.

(4) Röntgen

A röntgensugarak fotonfolyamok, amelyeket nagy sebességű elektronok hoznak létre, amelyek szilárd testhez ütköznek. Általában a röntgensugarakat sugáreszközök generálják, és egyes, elektronsugarat generáló eszközök bizonyos röntgensugarakat is generálnak. A röntgensugarak közé tartozik a bremsstrahlung és marking sugárzás, és tulajdonságaik alapvetően megegyeznek a -sugarakéval, de a keletkezési mechanizmus más, de az áthatolási képesség nem olyan jó, mint a gamma-sugárzásé.

(A röntgen áthatolt a csomagon és megtalálta a fegyvert)

(5) neutron

A neutronok főként magreakciók során keletkeznek, tömegük valamivel nagyobb, mint a protonéké. A neutronok töltetlenek, a szabad neutronok stabilak, felezési idejük kb. 11.0 perc, béta-bomlás következik be, a maximális energia 0.785 MeV.

Radioaktív forrás és bizonyos célanyag felhasználása (a, n) vagy (r, n) reakciókkal, vagy a célanyag nagy energiájú részecskékkel való ütése gyorsítóban, vagy hasadóanyag hasadása reaktorban és a egyes transzurán elemek megsemmisülése A neutronok spontán hasadás útján keletkeznek. A neutronokat energiájuk szerint termikus neutronokra (kisebb, mint 0.0005MeV), neutronokra (0,02MeV) és gyorsneutronokra (0,5MeV~10MeV) osztják. A neutronok a gamma-sugarakhoz hasonlóan nagy áthatolóképességű sugárzások, és mivel töltetlenek, nagy távolságokat képesek megtenni levegőben és más anyagokban. Ezzel egyidejűleg a neutronok kölcsönhatásba lépnek az anyaggal, így visszapattanó atommagokat, protonokat és gamma-sugarakat hoznak létre. A neutronok által keltett sugárzási veszély körülbelül 2,5-szer hatékonyabb, mint a gamma-sugárzás. A neutronok általában nem jelentenek veszélyt a szervezetre, mivel nincs természetes neutron radioaktív forrás, így ritka a lehetőség, hogy neutronforrás kerüljön az emberi szervezetbe.